homo conscious meditációban

“Volt a homo erectus (felegyenesedett ember), a homo habilis (ügyes ember) és a homo sapiens (gondolkodó ember). Mára megszületett a “homo conscious” (tudatos ember) kifejezés. A homo conscious a tudatos, éber figyelemmel élő emberi lény. (…)

Mivel az emberekben ott van a gyötrelem, filozófiai kérdéseket tesznek fel, például: Ki vagyok én? Mi fog történni velem? Léteztem a múltban? Ha igen, milyen állat voltam? Létezek majd a jövőben? Ha igen, milyen állat leszek? Ezek a kérdések mind ebből a gyötrelemből erednek, és sok betegséget és szenvedést okoznak. Ebből a kínszenvedésből és az ezen alapuló gondolkodásból táplálkoznak a következő kérdéseink is: Akartak engem a szüleim? Baleset volt, hogy megszülettem? Szeret valaki? 

A tudatosság képessége – vagyis, hogy tudatos emberi lények vagyunk – fog megmenteni bennünket. Ez a tudatosság segít ráébrednünk, hogy a bolygónk, a környezetünk minden élőlényé, és általa felismerhetjük, hogy a emberi faj elpusztítja ezt a környezetet. Ha az emberek tudatában vannak a politikai elnyomásból, a társadalmi igazságtalanságból származó szenvedéseknek, ha tényleg meglátják ezeket a dolgokat, képesek lesznek abbahagyni, amit tesznek, és segíteni másoknak is felhagyni ezzel, hogy más irányt vehessünk – olyan irányt, amely nem pusztítja el a bolygónkat. A tudatosságunk szorongást és kínszenvedést szül bennünk. Ám ha tudjuk, hogyan használjuk ezt a tudatosságot, ezt az éber figyelmet, képesek leszünk meglátni, milyen állapotban vagyunk. Tudni fogjuk, mit tegyünk, és mit ne, azért, hogy átalakuljunk, békét, boldogságot teremtsünk, és lehetővé tegyük az élet számára a jövőt. Az ülőmeditáció lényege nem valamiféle jövőbeli megvilágosodás elérése. Ülés közben lehetőségünk nyílik arra, hogy egészen önmagunkkal legyünk.” 

 

(Thich Nhat Hanh: Megbékélés)